Ha valami, amire a legtöbben vágyunk, az az, hogy tápláló legyen a kapcsolat, amiben élünk.

Lehet, hogy elsőre a párkapcsolatra asszociálsz, de ez kiterjed mindenféle kapcsolatra. Nem csak emberekkel, hiszen az életben minden a kapcsolódásról szól; a kapcsolatokról mindennel, és mindenkivel. Sokszor önmagunkat is úgy határozzuk meg, hogy viszonyítjuk valaki(k)hez, valamihez magunkat.  

A kapcsolatok témakörét ezer irányból körbejárták már, többféleképpen ajánlva azt, hogy miként tudunk törődő, tápláló kapcsolatokat létrehozni. Én most az Access Consciousness módszer varázslatos eszközeinek segítségével egy olyan irányból fogom megközelíteni, ahol nem válaszaink vannak, hanem kérdéseink, nem kikövetkeztetéseink, hanem éberségünk, és választásaink egy más valóság megteremtésére.

Nem mindenki fog egyetérteni ezekkel a sorokkal, és nem is ez a cél, hogy mindenkit áttérítsek erre a szemléletre, egyszerűen csak mutatok egy másik utat, amely segített nekem is, hogy kilépjek bizonyos beragadásokból. Én is többnyire a párkapcsolaton keresztül fogok példákat írni, hiszen a párkapcsolat a legnagyobb tükör mindarra, ami a saját el nem fogadott részeinkre világít rá. 

Milyen nézőpontokkal rendelkezel a kapcsolatokról?

A kapcsolatainkon alapvetően rengeteg érzelmi töltés van, minden múltbéli esemény hatással van a jelenlegi és jövőbeli kapcsolataink kialakítására.
Már gyerekkorban beépítjük az alapvető tanításokat a kapcsolatokról, mit illik, mit nem, mi helyes, és mi nem, milyennek kell lennünk, ha illeszkedni akarunk a másikhoz. Lemásoljuk a szülői mintákat, kompromisszumokat kötünk, hogy elfogadhatóak legyünk, ha pedig sokszor sérültünk a korábbi kapcsolatainkban, akkor eldöntjük, hogy mi az, amit még ezek után be tudunk fogadni és mi az, amit már nem.

Általában azon dolgozunk, hogy minden, kapcsolatokról alkotott nézőpontjainkat helyessé tegyünk, hogy igazunk legyen. De ez lehet, hogy nem az, amire valóban vágyunk, ami valóban működő kapcsolatokat teremt?

Figyeld meg – és ha van hozzá kedved, írd is össze-, mik a Te konkrét nézőpontjaid, a Te hiedelmeid, a hozott mintáid, a tanítások, amelyeket arról kaptál, hogy miként kell hozzáállni a kapcsolatokhoz. Vajon mind igaz és működő számodra, vagy itt az idő ránézni, hogyan lehetne másképp teremteni a kapcsolatokat?

Íme néhány tévhit, ahonnan, ha képesek vagyunk kimozdítani magunkat, és hajlandóak vagyunk másként ránézni, alapjaiban változhat meg az összes kapcsolatunk.

Egy jó kapcsolathoz kompromisszumokat kell kötni

Sokan azt tanultuk meg az elsők között, hogy a jó kapcsolat kompromisszumokkal jár. Hányszor döntöttél ennek hatására úgy, hogy feladod önmagad, hogy a másik elvárásai, vágyai érvényesüljenek inkább? Legtöbbször mit hozott ez létre? Elégedetlenséget, feszültséget, haragot, frusztrációt önmagad, és a másik felé, később akár betegségeket is.

Hányszor vetítetted ki a jövőre vonatkozóan is, hogy ha Te majd lemondasz erről-arról, nem mondod ki, amit szeretnél, megalkuszol, akkor majd a másik ilyen-olyan formán fog viselkedni, ezt, vagy azt fogja mondani? Lehet, hogy egy darabig működni látszott, de valójában folyamatosan csak gyengített téged ez a gondolkodásmód? Hány ilyen jövőbeli kivetítéseddel vetettél véget kapcsolatoknak, amelyek vihettek volna teljesen más irányba is? 

Mi van akkor, ha nem kell feladnod önmagad senki más javára, és másnak sem kell feladnia önmagát a te elvárásaid javára sem? Mi van, ha minden, amit a másik mond, az csak egy érdekes nézőpont, azt fejezi ki, hogy ő kicsoda, és nem azt, hogy te ki vagy? 

Mi lenne, ha a kompromisszumok helyett feltennéd a kérdést, hogy; Hogyan lehetnénk egymás életéhez hozzájárulás? Akár csak azzal, hogy nem adjátok fel önmagatokat a másikért. A múltbéli választásaitok megkérdőjelezése és javítgatása helyett pedig megnéznétek, hogy mi az, ami igazán működik nektek itt és most?
Ha könnyedséget érzékelsz, amikor felteszed ezt a kérdést, akkor máris elmozdultál egy új irányba. 

A kapcsolatban meg kell találnunk a másik felünket

Hányszor mondtad ki azt, hogy a párom a másik felem, vagy, hogy a másik felemet keresem? Ez úgy hangzik, mintha nem éreznéd magad teljesnek akkor, ha nincs melletted valaki? A társfüggőség mögött is legtöbbször ez a hitrendszer áll, hogy az ember nem érzi teljesnek egyedül magát, kell valaki, aki boldoggá teszi, akitől az örömöt, a kiteljesedést várja. „Ha lesz párom, boldog leszek.” 

 Mi lenne, ha nem azt keresnéd, aki téged kiegészít, és a kijelentések helyett azt kérdeznéd; Ki az, aki mellett igazán megélhetem önmagam? Ki az, aki tápláló számomra? 

Hányszor tetted függővé a boldogságot, az örömöd, a kiegyensúlyozottságod, a sikered stb. másoktól? „Ha lesz valaki, aki értékel, akkor végre jól fogom érezni magam.” Ismerős ez a mondat? Eljött valaha is a várt boldogság, vagy csak még több ítéletet hozott fel? Ha magadon kívül keresed a boldogságod forrását, mástól várod az elismerést, törődést, szeretetet, nem biztos, hogy valaha is be tud teljesedni, hiszen, amit magadnak nem tudsz megadni, mástól sem tudod befogadni. 

Igyekezni kell, hogy fenntartsuk a kezdeti harmóniát

Kezdetben csodás lehet, hogy ugyanaz kelti fel mindkét ember érdeklődését, ugyanazt szeretik, és mindent együtt csinálnak. De vajon meddig tart ez az állapot? Mikor jön el az idő, amikor felfedezed, hogy valójában nincs mindig arra igényed, hogy folyamatosan a másik társaságában legyél? Mikor ítéled meg magad először, hogy változatosságra vágysz, de arról van emléked, hogy milyen csodás volt mindaz, ami kezdetben volt, és elhatározod, hogy törekedned kell továbbra is arra, hogy így tartsd fenn a kapcsolat varázsát? Valójában semmi sem rombolja jobban a kapcsolatokat, mint amikor elvárjuk, hogy mindig ugyanolyan maradjon, mint annak idején. 

Mi lenne, ha itt is használnád az éberséged, és feltennéd a kérdést, hogy; Mi működik most? Mi más lehetséges, ami soha nem voltam hajlandó lenni, vagy nem voltam hajlandó meglátni? Mi mást tudnék tenni, mi más tudnék lenni, ami olyan kapcsolatot teremtene, amilyenre valóban vágyom?

A kérdések azonnal éberré tesznek, és kimozdítanak a beragadt nézőpontjaidból. Lehetőséged nyílik végre másképp cselekedni, mint bármikor azelőtt. Csak választanod kell!

Ha valami elromlik a kapcsolatban, meg kell javítani 

Amikor felismerted, hogy nem működik a kapcsolat, amiben vagy, és szerettél volna változtatni rajta, hányszor próbáltad megjavítani azt, amiről az volt a feltételezésed, hogy nem jó? Hányszor láttad a kapcsolatokat megoldandó problémaként? Mennyi ítéleted volt magadról, hogy mit rontottál el, és mennyi ítéleted volt arról, hogy a másik mit rontott el? Mennyi energiát emésztett fel az, hogy azon gondolkodtál, miként lehet ezt megjavítani? Sajnos ami nem működik, azt nem lehet megjavítani, viszont megváltoztatni igen!

Én azt szoktam tanácsolni a vendégeimnek, amikor kapcsolat ügyön dolgozunk, hogy nézzék meg, milyen új alapokra tudják helyezni azt a kapcsolatot, amilyen eddig még nem volt. Ha nem az eleve rossznak ítélt kapcsolat szerelgetése lenne a cél, hanem az, hogy új szintre emeljük, a legtöbb kapcsolat megszűnne a múltból táplálkozni. 

Vajon milyenek lennének a kapcsolataid akkor, ha nem lennének nézőpontjaid, ítélkezéseid, kivetítéseid róluk? Mi az a táplálás, amit, ha önmagadnak megadsz, természetes módon megjelenik a kapcsolataidban is? 

Tudnál hálás lenni azért, aki melletted van, és nem azt erőltetni, hogy olyan legyen, aki a fejedben létezik?
Hajlandó lennél hálás lenni azért, aki vagy, és nem azt erőltetni, hogy olyan legyél, aki a fejedben létezik önmagadról?

A cikkem itt is megtalálható: https://mimagazin.hu/onismeret/2021/05/29/taplalo-kapcsolat-kapcsolat-taplalasa-hogyan-taplald-a-kapcsolatod/